Városi gyógynövények

FEHÉR LIBATOP /CHENOPODIUM ALBUM/   Libatopfélék családja /Chenopodiaceae/ Erősen változékony, 20-150 cm magas, rendszerint ágas, felálló szárú, többé-kevésbé szürkés-lisztes egyéves növény. Levelei nagyon változatosak, a tojásdad-rombostól a lándzsásig, többnyire legalább másfélszer hosszabbak a szélességüknél, ép vagy gyengén fogas szélűek vagy öblösen karéjosak. A csomókban álló virágok aprók, zöldesfehérek, bugás álfüzérekben nyílnak.   Élőhelye: vetési és… Tovább »

VÉREHULLÓ FECSKEFŰ /CHELIDONIUM MAJUS/   Mákfélék családja /Papaveraceae/   Gyengén szőrös, elágazó, törékeny szárú, narancssárga tejnedvet tartalmazó, 30-80 cm magas, évelő növény. Levelei szárnyaltak, szárnyasan szeldeltek, a szárnyak ovális alakúak, durván csipkés szélűek vagy hasogatottak, fonákjukon kékeszöldek. A 2-6-tagú, laza, ernyőszerű virágzatban nyíló virágok mintegy 2 cm hosszúak. A virágtakarót 4 aranysárga, fordított tojás alakú… Tovább »

SZELÍDGESZTENYE /CASTANEA SATIVA/   Bükkfafélék családja /Fagaceae/   30 m-ig növő fa. Levelei széles lándzsásak, szélükön élesen fogasak. Porzós virágai felálló, fehéres barkák. A termős virágok csomói a porzós barkák tövénél helyezkednek el. Ezeket közös, később elfásodó, tövises kupacs veszi körül.   Élőhelye: lombhullató erdőkben honos. Enyhe klímájú mérsékelt égövi területek.   Virágzat: VI.  … Tovább »

KÖZÖNSÉGES PÁSZTORTÁSKA /CAPSELLA BURSA-PASTORIS/   Keresztesvirágúak családja  /Brassicaceae/   Változékony, 10-80 cm magas, jelentéktelen egy- vagy kétéves növény. Levélrózsát képező tőlevelei és szárlevelei szárnyasan hasogatottak, de ép szélűek is lehetnek vagy karéjosak, ritka esetben tagolatlanok, hosszú nyelűek, fordított lándzsásak. A legfelső szárlevelek lándzsásak, ép szélűek, széles füles vállúak, nyilas vállal szárölelők. Fehér, 3-5 mm átmérőjű… Tovább »

CSARAB /CALLUNA VULGARIS/   Hangafélék családja /Ericaceae/   0,2-0,8 m magas törpecserje, melynek ágai seprűszerűen, sűrűn állnak. Levelei örökzöldek, pikkelyszerűek, az alapjuk sarkantyúszerű, 4 sorba rendeződnek. Féloldalas fürtvirágzata van, a 2 mm-es párta csak feleakkora, mint a szintén pirosas-violaszínű virágkehely.   Élőhelye: Törpecserjések, mocsarak, erdők, az Alpok vonulatáig. Savanyú erdők, puszták növénye.   Virágzás: VII-X…. Tovább »

KÖRÖMVIRÁG /CALENDULA OFFICINALIS/   Fészekvirágzatúak családja /Asteraceae/   Aromás, 0,2-0,5 m magas, egyéves-kétéves növény finoman szőrözött, tojásdad-lándzsás levelekkel, a felsőbb levelek alapja elkeskenyedik, a levelek ülők. 3-7 cm átmérőjű fészekvirágzata sárga-narancsszínű csöves és nyelves virágokból áll vagy minden virág nyelves.   Régóta ismert gyógy- és dísznövény, nem tudható, hogy honnan származik.   Virágzás: VI-IX.  … Tovább »

ÖRÖKZÖLD PUSZPÁNG /BUXUS SEMPERVIRENS/   Puszpángfélék családja /Buxaceae/   Örökzöld, 0,2-2 m magas bokor vagy kis fa. Átellenes, tojásdad leveleinek széle lehajló. Virágai gömbölyű, füzérszerű alakzatot képeznek, a porzós virágok négytagúak, az öt- vagy hattagú bibés virágok a füzérek csúcsán találhatók. Toktermései barnák.   Élőhelye: lomberdő   Virágzás: III-V.   Mérgező   Védett!   Hatóanyagai… Tovább »

KÖZÖNSÉGES NYÍRFA /BETULA PENDULA/   Nyírfafélék családja /Betulaceae/   25 m-ig növő fa. Ágai aláhajlóak, elágazásaik hegyesszögűek. A fiatal ágakon gyantamirigyek találhatók, amúgy simák, mint a levelek. A levelek alapja rombuszos, végük hosszan kihegyezett, élük kétszeresen fűrészelt, csúcsuk lágyan behajló. A porzós barkák csüngenek, míg a sokkal rövidebb bibés barkák virágzáskor felállóak.   Élőhelye: ritkás… Tovább »

KÖZÖNSÉGES SÓSKABORBOLYA /BERBERIS VULGARIS/   Borbolyafélék családja /Berberidaceae/   Lombhullató, 1-3 m magas cserje. Levéltövisei többnyire hármasak, de 1-7-esével is állhatnak. Csomósan elhelyezkedő levelei visszás-tojásdadok. Virágai lecsüngő fürtökben nyílnak a rövid hajtásokon, a sziromlevelek száma 6, csak a végálló virágok öttagúak. Piros, mintegy 1 cm hosszú, savanykás bogyótermései hosszúkásak, hengeresek, 1-2 barnáspiros maggal.   Élőhelye:… Tovább »

SZÁZSZORSZÉP /BELLIS PERENNIS/   Fészekvirágzatúak családja /Asteraceae/   0,05-0,25 m magas, évelő növény. Tőlevélrózsában álló levelei lapát alakúak. Egy-egy levéltelen kocsányán 15-30 mm széles fészekvirágzat fejlődik, a nyelves virágok fonáka gyakran piros.   Élőhelye: rétek, mezők, parkok gyepfelületeinek növénye   Virágzás: II-XI.   Hatóanyagai Triterpén szaponinok, flavonoidok, poliinek, illóolaj, inulin, nyálkaanyag, cseranyag, keserűanyag, szerves savak…. Tovább »