Városi gyógynövények

RAGADÓS GALAJ /GALIUM APARINE/   Buzérfélék családja /Rubiaceae/   0,3-2 m magas, egynyári növény. Mind négyélű, kapaszkodó szára, mind 6-8-as örvösen álló levelei horgas tüskéktől érdesek. Sziromlevelei 2 mm szélesek, pártacsövük rövid.   Élőhelye: Nitrogéndús területek gyomtársulásaiban, ligeterdőkben, cserjésekben fordul elő.   Virágzás: V-X.   Hatóanyagai Gyökerében iridoid-glikozidok, mint aszperulozid, alizarin-típusú vörös színanyag, alkánok vannak…. Tovább »

CSÍKOS KECSKERÁGÓ /EUONYMUS EUROPAEUS/   Kecskerágófélék családja /Celastraceae/   2-6 m-es A cserje sötétzöld, négyélű vesszői paralécesek. Átellenes levelei tojásdad vagy lándzsás alakúak, ép szélűek vagy finoman csipkés-fűrészesek. Virágai négytagúak, keskenyek, 3-5 mm hosszúak. A papsapka alakú toktermés rózsaszínes piros, a magvakat narancssárga magköpeny borítja.   Élőhelye: cserjésekben, lomblevelű erdőkben fordul elő.   Virágzás: V-VII…. Tovább »

KESKENYLEVELŰ EZÜSTFA /ELAEAGNUS ANGUSTIFOLIA/     Hatóanyagai Elaeagnin alkaloid, cseranyag, illóolaj, zsírosolaj, növényi savak.   Elterjedési területe Ázsia.   Felhasználható részei Levél, termés, mag.   Gyógyászati hatása, felhasználása Levele magas vérnyomás ellen használható, teakeverékekben. Magja láz és kiütés kezelésére szolgál….  Egyéb érdekességek a gyógynövényekről itt: www.gyogyfuveskonyv.mozello.com      ... Tovább »

MEZEI TIKSZEM /ANAGALLIS ARVENSIS/   Kankalinfélék családja /Primulaceae/   Heverő, 4 élű szárú, 0,05-0,3 m magas, egyéves növény, levelei átellenesek, tojásdad-lándzsásak. A virágkocsány lényegesen hosszabb, mint a rajta kialakuló levél, a csésze téglavörös, ritkán kék /Dél-Európában gyakoribb/. A kugli alakú toktermés a visszahajló kocsányon helyezkedik el.   Élőhelye: parlagon hagyott területeken fordul elő, csaknem mindenütt… Tovább »

SZÁZSZORSZÉP /BELLIS PERENNIS/   Fészekvirágzatúak családja /Asteraceae/   0,05-0,25 m magas, évelő növény. Tőlevélrózsában álló levelei lapát alakúak. Egy-egy levéltelen kocsányán 15-30 mm széles fészekvirágzat fejlődik, a nyelves virágok fonáka gyakran piros.   Élőhelye: rétek, mezők, parkok gyepfelületeinek növénye   Virágzás: II-XI.   Hatóanyagai Triterpén szaponinok, flavonoidok, poliinek, illóolaj, inulin, nyálkaanyag, cseranyag, keserűanyag, szerves savak…. Tovább »