Városi gyógynövények

FÜGE /FICUS CARICA/

FÜGE /FICUS CARICA/   Eperfafélék családja /Moraceae/   Nagy, tenyeresen 3-5 karéjú levelű, tejnedvet tartalmazó, 2-10 m-re növő fa vagy cserje. Termős virágai a serleg alakú virágzati tengely belsejében ülnek, amely elhúsosodva terméságazattá /fügegyümölcs/ alakul.   Élőhelye: a mediterrán térség sziklás vidékein honos, hazájában és máshol is termesztik.   Virágzás: VI-IX.   Hatóanyagai Levele sárga… Tovább »

KÖZÖNSÉGES TARACKBÚZA /ELYMUS REPENS/

KÖZÖNSÉGES TARACKBÚZA /ELYMUS REPENS/   Pázsitfűfélék családja /Poaceae/   Halvány föld alatti hajtásokkal /tarack/ rendelkező,  0,3-1,5 m magas, évelő növény. A kalászkák két sorban ülnek a száron, a csupasz tengely mindegyiknél begörbül. Mindkét pelyva többé-kevésbé egyforma hosszú, a toklász gyakran rövid szálkás.   Élőhelye: szántóföldek, kertek, útszélek, folyópartok.   Virágzás: VI-VIII.   Hatóanyagai Triicin polifruktozán,… Tovább »

ORVOSI EBNYELVŰFŰ /CYNOGLOSSUM OFFICINALE/

ORVOSI EBNYELVŰFŰ /CYNOGLOSSUM OFFICINALE/   Érdeslevelűek családja /Boraginaceae/   Szürkészöld, 0,3-0,8 m magas, kétéves növény, levelei mindkét oldalon szőrözöttek, széles lándzsásak, alul tőlevélrózsát alkotnak. 5-6 mm-es, tölcsér alakú virágai bíborszínűek, teljes nyílásban pirosasbarnák. Résztermései tüskézettek.   Élőhelye: útszélek, köves területek, sziklák.   Virágzás: V-VII.   Hatóanyagai Gyökere allantoint, nyálkaanyagot, cseranyagot, pirrolizidin-alkaloidokat, illóolajat, baktericid anyagokat, gluko-alkaloidokat,… Tovább »

MEZEI TIKSZEM /ANAGALLIS ARVENSIS/

MEZEI TIKSZEM /ANAGALLIS ARVENSIS/   Kankalinfélék családja /Primulaceae/   Heverő, 4 élű szárú, 0,05-0,3 m magas, egyéves növény, levelei átellenesek, tojásdad-lándzsásak. A virágkocsány lényegesen hosszabb, mint a rajta kialakuló levél, a csésze téglavörös, ritkán kék /Dél-Európában gyakoribb/. A kugli alakú toktermés a visszahajló kocsányon helyezkedik el.   Élőhelye: parlagon hagyott területeken fordul elő, csaknem mindenütt… Tovább »

VADGESZTENYE /AESCULUS HIPPOCASTANUM/

VADGESZTENYE /AESCULUS HIPPOCASTANUM/   Vadgesztenyefélék családja /Hippocastanaceae/   25-30 m magas fa, levelei 5-7 levélkéből tenyeresen összetettek. Virágai tömött, felálló bugavirágzatban nyílnak. Sziromlevelei fehérek, tövükön sárgás vagy pirosas folttal. Termése gömbölyded, tüskés tok, nagy magjai barnák.   Élőhelye: lombhullató erdők növénye.   Virágzás: IV-V.   Mérgező   Hatóanyagai Kolin, cukrok, fehérje, zsírosolaj /olein/, F-, B-,… Tovább »

KALIFORNIAI KAKUKKMÁK /ESCHSCHOLTZIA CALIFORNICA/

KALIFORNIAI KAKUKKMÁK /ESCHSCHOLTZIA CALIFORNICA/   Mákfélék családja /Papaveraceae/   Legfeljebb 60 cm magas egynyári vagy évelő növény. Levélszára hosszú, vékony. Levelei szórt állásúak, finoman szeldeltek, szürkészöldek. Virágai egyesével nyílnak a hosszú kocsányon, bársonyosak, élénksárgák vagy narancssárgák. Borult időben összecsukódnak.   Élőhelye: terméketlen, jó vízelvezetésű talajok.   Virágzás: nyár.   Hatóanyagai Alkaloidok /kalifornidin, eszkolzin, protopin, allokriptopin/…. Tovább »

SZÁZSZORSZÉP /BELLIS PERENNIS/

SZÁZSZORSZÉP /BELLIS PERENNIS/   Fészekvirágzatúak családja /Asteraceae/   0,05-0,25 m magas, évelő növény. Tőlevélrózsában álló levelei lapát alakúak. Egy-egy levéltelen kocsányán 15-30 mm széles fészekvirágzat fejlődik, a nyelves virágok fonáka gyakran piros.   Élőhelye: rétek, mezők, parkok gyepfelületeinek növénye   Virágzás: II-XI.   Hatóanyagai Triterpén szaponinok, flavonoidok, poliinek, illóolaj, inulin, nyálkaanyag, cseranyag, keserűanyag, szerves savak…. Tovább »

ORVOSI EBNYELVŰFŰ /CYNOGLOSSUM OFFICINALE/

ORVOSI EBNYELVŰFŰ /CYNOGLOSSUM OFFICINALE/   Érdeslevelűek családja /Boraginaceae/   Szürkészöld, 0,3-0,8 m magas, kétéves növény, levelei mindkét oldalon szőrözöttek, széles lándzsásak, alul tőlevélrózsát alkotnak. 5-6 mm-es, tölcsér alakú virágai bíborszínűek, teljes nyílásban pirosasbarnák. Résztermései tüskézettek.   Élőhelye: útszélek, köves területek, sziklák.   Virágzás: V-VII.   Hatóanyagai Gyökere allantoint, nyálkaanyagot, cseranyagot, pirrolizidin-alkaloidokat, illóolajat, baktericid anyagokat, gluko-alkaloidokat,… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!